Pontos idő
Ezt a blogot azért hoztam létre, mert sokan teszik fel azt a kérdést, hogy
- Hány óra van?
- Mennyi a pontos idő?
- Hány óra van Magyarországon?
- Mennyi az idő?
- Időzónák
- Pontos idő
- Pontos idő Magyarországon
- Mikor kell átállítani az órát?
- Mikor kell átállítani az órát ősszel?
- Mikor kell átállítani az órát tavasszal?
- Milyen nap van ma?
- Hány napot kell dolgozni ebben az éveben?
- Munkaszüneti napok …
- Mikor van napfelkelte?
- Mikor van napnyugta?
- Milyen hosszú egy nap?
- Mikor van napfogyatkozás?
- Mikor van holdkelte?
- Mikkor van holdnyugta?
- Mikor van telihold?
- Mikor van holdfogyatkozás?
- és még sorolhatnám.
Sokan nincsenek tisztában ezekkel az alapvető kérdésekkel és a rájuk adott válaszokkal. Így megpróbálom több írásban tisztázni ezeket a kérdéseket, válaszokat.
Kezdjük is az elején!
Mi az idő?
 |
| Mennyi a pontos idő? |
Erre nagyon egyszerű a válasz, gondolnánk, de nem az! Az idő definíciója nagyon bonyolult! Biztos hallották már Önök is, azt a kifejezést, hogy az idő relatív (Einstein után szabadon). Összefoglalva néhány gondolatban, azt mondanám, hogy képzeljünk el egy kellemes dolgot, például szerelmünkkel lenni, vagy kellemes dolgot csinálni. Az idő, akkor hogy repül? Viszont, ha valami rossz dolgot várunk, vagy fáj valamink (fogfájás), akkor egy óra, végtelennek tűnik. Szóval a pontos idő meghatározása sem egyszerű.
Hogyan számoljuk az időt?
 |
| Mennyi a pontos idő? |
A sumér civilizációnak köszönhetjük, hogy egyáltalán meg tudjuk azt, hogy mennyi most a pontos idő. A sumérok a megszokott tízes alapszámítás helyett a hatvanas számítást vették alapul. Ezek alapján, tehetjük fel azt a kérdést, hogy 1 (egy) perc, hány másodperc? Egy óra hány perc? Vagy egy óra, hány másodperc? Egy nap hány óra? Azt már kevesebben szeretnék tudni, hogy egy nap hány perc? Egy hét hány nap? Egy hónap hány nap? Egy év hány hónap? Vagy egy év, hány nap? Szóval ezek, az alap kérdések. Ezek közül néhányra a teljesség igénye nélkül válaszolok is!
- 1 perc (p) = 60 másodperc (mp)
- 1 óra = 60 perc = 3600 másodperc
- 1 nap = 24 óra = 1440 perc = 86 400 másodperc
- 1 hét = 7 nap
- 1 hónap = többnyire 4 hét (+ néhány nap)
- 1 hónap = 28 nap, 29 nap, 30 nap, 31 nap
- 1 év = 12 hónap
- 1 év = 365 nap +- nap
Tehát, még ezeket az alapkérdéseket sem lehet teljesen egyértelműen megválaszolni.
Hogyan mérjük az időt?
 |
| Hány óra van? |
A pontos idő meghatározására egy egységesen elfogadott eszközt használunk. Nagyon sok kezdeményezés született, arra, hogy megalkossák a legpontosabb időmérő berendezést. A horológia foglalkozik ezzel a területtel.
A legegyszerűbb ilyen időmérő eszköz a napóra.
 |
| Pontos idő meghatározás napóra segítségével |
Ezzel viszonylag pontosan meg tudjuk azt állapítani, hogy mennyi a pontos idő? Tehát arra tökéletesen megfelel, hogy megtudjuk, hogy hány óra van, viszont arra már kevésbé, hogy megtudjuk, hogy hány perc, vagy másodperc.
A napórától, sokkal pontosabb eszköz a vízóra – clepsydra.
 |
| A víz is alkalmas arra, hogy megtudjuk hány óra van |
Ne arra a vízórára gondoljunk, ami a vízfogyasztásunkat méri, de működési elve nagyon is hasonlít. A vízórával, már sokkal pontosabb az időmeghatározás.
A vízóra, elég pontosan meghatározta azt, hogy mennyi a pontos idő, viszont szállíthatósága nehézkes volt. Ezért hamar népszerűvé vált a homokóra. A homokóra könnyen szállítható és precízen méri a pontos időt. Így az emberek, az otthonaikban is tudták, hogy hány óra van.
 |
| A homokóra is méri a pontos időt |
Ezeket a homokórákat váltották majd a mechanikus órák. Itt még nagyobb előny a hordozhatóság, illetve a nagy pontosság. Az emberek nem csak az otthonaikban tudhatták azt, hogy mennyi a pontos idő, hanem akár magukkal is vihették. És több napon keresztül mérhették vele az időt.
 |
| Mechanikus karóra |
Aztán betört a nagy elektronikus láz és a mechanikus, kézzel felhúzható órákat, leváltották az elektromos áramot használó órák. Maradt a mechanikus és elektronikus óra hibrid változata is, de egyre elterjedtebb digitális órák is. Nem beszélve az okosórákról! Ezekkel atom pontosan megállapítható, hogy hány óra van.
 |
| Okosórák |
Ha már azt említettem, hogy atom pontos, akkor biztos van ennek valami oka. Igen eltalálták. A legpontosabb óra, amit a hétköznapi ember ismerhet, az nem más, mint az atomóra.
Több ezer év működés után is másodperc pontosan mutatja az időt. Tehát, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy hány óra van? Illetve, hogy mennyi a pontos idő? Csak az atomórában bízzunk!
Mi a világidő?
Az emberek nem csak azt szeretnék tudni, hogy hány óra van Magyarországon? Vagy hány óra van Budapesten? Hanem azt is, hogy hány óra van a világ többi pontján is.
A világidő számítása nem egyszerű művelet. Nemzetközi szinten mérik, méghozzá úgy, hogy a „világ” körüli atomórák másodperceit számlálják. Ezt nevezik nemzetközi atomidőnek, röviden TAI.
Ezen alapul az egyezményes koordinált világidő, röviden UTC.
Továbbá felvetődhet ezek után Önben, hogy mi az, hogy időzóna? Honnan tudjuk, azt, hogy hány óra van Magyarországon, vagy hány óra van az USA-ban, Amerikában? Nos erre szolgál az időzóna. Az időzónák 1 órára vannak egymástól, ezért vagy hozzá kell adni egy (vagy több) órát, vagy ki kell vonni.
A greenwichi középidőhöz viszonyítunk, amit röviden GMT –nek nevezünk. Egy táblázat segítségével tudjuk meghatározni, hogy bizonyos időzónák, hány óra különbséggel vannak, a mi időzónánktól.
Összefoglalva, ennyit szerettem volna írni az időről és az időmérésről. A továbbiakban a további kérdésre is választ fogok adni. Addig pedig tekintsék meg ezt a videót, mely viccesen bemutatja, hogy mennyi most a pontos idő.